Bogányi Gergely zenekari estje

Johannes Brahms d-moll zongoraversenye 1858-ban készült el, és a szerző elsőként bemutatott zenekari műveként különleges helyet foglal el életművében. A háromtételes kompozíció monumentális léptékű. A mű egyszerre tükrözi Brahms klasszikus formák iránti tiszteletét és merész harmóniai gondolkodását, így a romantikus versenymű-irodalom egyik meghatározó darabjává vált.
Bogányi Gergely először 2026. január 4-én bemutatott szimfonikus költeménye, a Szent Filoména legendája kapcsán arról beszélt, hogy a fiatal vértanú története ma is rendkívül aktuális üzenetet hordoz. Szent Filoména példája az igazság, a hit, a kitartás és a megalkuvás nélküli erkölcsi tartás erejét mutatja meg a legtisztább formában.
A zeneszerzőt mélyen megérintette a korfui királylány története, akiben egy különleges, szinte „hallható” belső erőt érzett. Ez inspirálta arra, hogy életét hét tételben dolgozza fel, az ártatlan gyermekkortól a szenvedéseken át egészen a vértanúságig.
Bogányi szerint Szent Filoména különlegessége abban rejlik, hogy bár évszázadokra feledésbe merült, a modern kor számára „időzítve” került újra előtérbe. Úgy véli, hogy ő a mai idők egyik legerősebb lelki támasza: története azt bizonyítja, hogy a tisztaság, a hit és a bátorság még a legnagyobb hatalommal szemben is győzedelmeskedhet.
Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, aki virtuóz játékával és egyedi hangszínvilágával a nemzetközi koncertélet meghatározó alakja. Művészi munkássága mellett zeneszerzőként és innovátorként is ismert, többek között saját fejlesztésű zongorájával is új utakat keres a klasszikus zene megszólaltatásában.