Unokák és nagyszülők hangversenyei 2. – ÚJ IDŐPONT! ÚJ MŰSOR! ONLINE KÖZVETÍTÉS!

2020. DECEMBER 12. 30.
SZERDA 10:00

SZERENÁDOK

Program

Dvořák: Vonósszerenád 1., 3., és 5. tétel

Csajkovszkij: Vonósszerenád 2. tétel

Elgar: Vonósszerenád 2. tétel

GUEST
MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

CONDUCTOR
Dénes-Worowski Marcell

Kedves Gyerekek és Szülők, Nagyszülők!

Terveink szerint más műsorral készültünk erre a hangversenyre, közbeszólt azonban a koronavírus által okozott betegség járványos elterjedése. A mai hangversenyen a zenekar muzsikusai közül csak a vonósok lesznek itt, ők is kevesebben, mint ahogy megszoktuk – ilyen módon azonban lehetőségünk nyílik arra, hogy kicsit jobban és közelebbről megismerjük őket.
Az olyan zenekarokban, mint a miénk, négyféle vonós hangszert használnak: a hegedűt, a brácsát, a gordonkát, más néven csellót és a nagybőgőt. Ha megnézzük, szinte teljesen egyformák, csak méretük különböző. Mindegyik fából készül, különleges fából, nagyon gondos és óriási tudást igénylő munkával.
A hangszerek testének gyönyörű formája van, fölöttük helyezkednek el a hosszú, vékony húrok. Mint az emberi testnél, a test és a fej között található a nyak, a fejen és benne találhatók azok a szerkezetek, amelyekkel a húrok feszültségét szabályozni lehet, ezzel hangoljuk őket. Amikor egy-egy ilyen hangszert megszólaltatnak, a húrok rezgésbe jönnek és ez a rezgés a zenei hang. A test szerepe az, hogy felerősíti a húrok hangját, azáltal, hogy a vékonyra gyalult fa átveszi a húrok rezgését. A húrokat egy külön eszközzel szólaltatjuk meg, ennek a neve vonó. A vonó olyasmi, mint a nyilat kijövő íj, csak itt egy lószőrből készült köteget feszítenek ki egy meghajlított, rugalmas fapálca két vége között. Emiatt a játékmód miatt nevezik ezeket a hangszereket vonós hangszereknek, bár meg lehet szólaltatni őket úgy is, hogy ujjunkkal megpendítjük a húrt.
A vonósok családjának legnagyobb és legmélyebb hangú tagja a bőgő, mondják nagybőgőnek is, szép, régies magyar nyelven pedig gordon a neve. Ebből a névből származik az eggyel kisebb, magasabb hangú hangszer, a gordonka magyar neve. Olaszul ezt a hangszert kis bőgőnek, violoncellonak hívják, ebből alakult ki az a nemzetközi gyakorlat, hogy ezt a hangszert csellónak nevezik. Bőgőn is, csellón is úgy játszanak, hogy a hangszert a földre támasztják. A vonós család következő tagja a brácsa, vagy mélyhegedű. Neve onnan származik, hogy a muzsikus karjával emeli fel és támasztja vállára a hangszert, a kar neve pedig olaszul braccio. A legkisebb és legmagasabb hangú vonós hangszer a hegedű, ezen lehet a leggyorsabban játszani, hangmagassága az egekig tud szárnyalni.
A szimfonikus zenekarban a vonósok adják a zenekari hangzás alapját.  Hangzásuk annyira fontos, hogy mindegyik hangszert csoportban, több muzsikus szólaltat meg egyszerre. A zeneirodalomban vannak olyan művek is, amelyekben a szerzők csak vonósokat alkalmaznak, ezek hallgatása ugyanolyan örömet tud szerezni, mint a fúvósokkal színezett nagyzenekar.
Mai hangversenyünkön csupa ilyen zenemű részletei szólalnak meg, mindegyiknek ugyanaz a címe: Szerenád. A szó maga esti muzsikát jelent. Régen szokás volt, hogy a fiatalemberek zenéltek annak a lánynak az ablaka alatt, akit szerettek. A hangversenyeken előadott szerenádok persze nem ilyenek, hanem eredetileg este, szabad téren történő előadás céljára írták őket a zeneszerzők. A szerenádok zenéje mindig dallamos, több tételből állnak, amelyek váltakozva gyorsak, lassúak, éneklők, vagy táncosak.
A mai hangversenyen három híres zeneszerző vonós hangszerekre komponált szerenád-zenéjéből hallotok részleteket: Antonín Dvořák (1841-1904), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) és Edward Elgar (1857-1934) műveiből. Figyeljétek meg az egyes rövid darabokban a zene hangulatainak különbözőségét: van köztük táncos, éneklő, szomorú és kitörően vidám is.

A HANGVERSENY KÖZREMŰKÖDŐI

DÉNES-WOROVSKI MARCELL karmester
Karmesteri tanulmányait a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán végezte, a vezénylés mellett zenekari muzsikusként is tevékenykedik: nagybőgőn játszik. Több éve visszatérő vendégkarmester az Unokák és nagyszülők hangversenyein.

SEIDL DÉNES MIHÁLY műsorvezető
Trombitaművész, a MÁV Szimfonikus Zenekar első trombitása. Amellett, hogy hangszeres muzsikus, nagyon érdekli a zenei ismeretterjesztés, szereti a gyerekeket és jól tud beszélni az ő nyelvükön, ezért immár több éve az Unokák és nagyszülők hangversenyeinek egyik műsorvezetője.